Most az egyik önkéntesünknek, ideiglenes befogadónknak köszönhetően az idősek otthonában segédkezünk. Nem is akárhogyan. 
Vizsgázott, terápiás kutyákkal tartottak foglalkozást. Nagyon köszönjük Barbarának és Szilviának a segítséget!

Olvassátok el a beszámolót:

“Pénteken Piliscsabán jártunk, idősek otthonában.
Elkísért kollégám Kókusz pajti és gazdája Szilvia Török is.
Anno együtt jártunk a terápiás – kutya felkészítő suliba, szóval elhívtam vidítsa fel az időseket bohém, bohócos temperamentumával.

Nagyon jó hangulatú volt a foglalkozás.
Kóki rengeteg trükkel jutalmazta a jó feladat megoldásokat.
Kérésre én olyan néni(k)hez is mentem aki(k) fél(nek) a kutyától. De mégis részt vett(ek) a foglalkozáson, úgy hogy csak figyeltek. Puha selymes fülem egy-kettőnek simogatásra csábította kezüket.Mások “bátorsága” Napsugaras kisugárzásom igen lelkesítően tud hatni.
Képzeljétek!
Legfantasztikusabb hölgy Ági néni volt. Ő nem lát. De így is tudta az összes megoldást annál a feladatnál, ahol a Gazdi kezében lévő kép illetve. tulajdonság alapján, fel kellett ismerni a magyar kutyafajtákat.

Utánam megint Kókusz dolgozott, s míg én pihentem, Ági néni felállt a székéről, majd odajött lassan hozzánk.
Suttogva elmesélte, hogy ő anno nagy kutyás volt ám! Azért tudta képleírás alapján a helyes a válaszokat.
Törzskönyvezett kuvaszai voltak, még a hosszú nevüket is elmondta ,s nagyon szereti a kutyákat, és nagyon jó engem simogatni.
Megköszönte, hogy itt vagyunk, hogy megsimogathatott, és hogy meghallgattuk.
Gazdi szeme csillogóssá vált.”