TANYA SZTORI 2. RÉSZ

TANYA SZTORI 2. RÉSZ

A birtokvédelmi kérelem, már-már súrolva a rágalmazás határait, telis tele volt koholt vádakkal és valótlan bizonyítékokkal.

A kérelmet 2017. március 25. napján vettük kézhez. Ezeket a vádakat jogi képviselőnk tételesen a megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva 2017. március 31. napjával ellenkérelmünkben meg is válaszolta, cáfolta a felvetéseket. Iratbetekintést kért, illetve kérte az ügyhöz csatolt aláírások és érintett személyek felülvizsgálatát, majd a kérelmet 2017. április 12. napján további bizonyítékokkal egészítette ki.

Álláspontunk szerint a birtokvédelmi kérelem valótlan információkra hivatkozva, minden kétséget kizáróan rosszhiszemű és alaptalan, a hatályos, birtokvédelmet indokoló jogszabályi feltételeknek nem felelt meg, ezért kértük annak elutasítását.

Az Egyesület célja nem más, mint hogy a Tanyán élő védenceink napi háromszori séta mellett a lehető legtöbb foglalkozást kapják meg, és ne szenvedjenek hiányt semmiben, ameddig saját gazdára nem lelnek.  Állandó állatorvosi kontroll biztosított.

A lovardában a kutyák létszáma maximalizált: egyszerre maximum 20-25 kutyát tudunk és akarunk elhelyezni. Minden kennelben egy védenc lakik. Kölyök, beteg, problémás és oltásokkal nem rendelkező kutyát nem helyezünk el a Tanyán. A kötelező veszettség elleni oltáson és chipen túl védenceink rendelkeznek kombinált oltással, valamint érkezésükkor átesnek egy teljes körű orvosi kivizsgáláson, laboros vérvizsgálaton, szívféreg szűrésen, majd az ivartalanításon.

Az Egyesület tagjai védenceik számára rehabilitációs célú kutyaiskolát, sétáltató és örökbefogadó napokat szerveznek a tanya területén belül, a közeli erdőkben a kijelölt sétaútvonalon. Mindeközben törekszünk arra, hogy a tanya területét és környékét folyamatosan gondozzuk, ezzel hozzájárulva a piliscsabai táj megóvásához.

Az állatok sétáltatása kizárólag a tanya felső végéből induló ösvényen történik, és kizárólag pórázon (!), mivel ezeknél a gazdátlan állatoknál magas a szökés kockázata, nem kötődnek még , hogy biztonsággal behívhatóak legyenek. Egyébként az Egyesület tagjai és vendégei felelős állattartók, ürülékgyűjtő műanyag zacskókkal felszerelve indulnak sétáltatni, amit az Egyesület helyben biztosít nekik, így a kutyaürülék mindig felszedésre kerül.

Nem így történik ez a Garancsligeti Lakópark kutyásainak (tisztelet a kivételeknek) mindennapi gyakorlatában, ahol a kutyák rendszeresen önállóan, szabadon sétálnak, szabadon ürítenek. Tehát javasoltuk a Kérelmezőnek, hogy nézzen körül szomszédságában, ha kutyaürüléket talál, akár véreset, akár kevésbé véreset.  Ugyanis Kérelmező azzal vádolt minket, hogy kutyáink közegészségügyi veszélyt jelentenek a lakóparkra! A véres ürülékkel kapcsolatosan az Egyesület állatorvosa írásban igazolta, hogy ilyen tünetekkel járó megbetegedés nem volt abban a 4 hónapban.

Határozottan visszautasítjuk a kérelmező által tett célzásokat az Egyesület „illegális, engedély nélküli működésére” vagy „üzletszerű adóköteles tevékenység jogi kereteire” tett rosszhiszemű célzásokat, és alig burkolt fenyegetést.

Az Egyesület közhasznú státuszú, üzletszerű tevékenységet nem folytat, mert nem is folytathat. Az összes hivatalos dokumentum letölthető az egyesület folyamatosan frissülő honlapjáról.

 Ráadásul az Egyesület közhasznú tevékenysége során Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján állami, önkormányzati feladatokat illetőleg állategészségügyi, járványügyi és közegészségügyi feladatokat állami támogatás nélkül, közvetlen formában lát el, amely feladatok felsorolása az Egyesület hatályos Alapszabályában megtalálható.

A zajjal kapcsolatosan előadtuk: éjszaka a lovarda kutyái nem ugatnak. Ugat viszont a garancsi domboldalon, magánházak kertjeibe zárt körülbelül 40 (!) kutya: ezeknél az állatoknál, ha vadat vagy bármilyen hangot, mozgást észlelnek, akkor a domboldalon hangos ugatólánc indul.

Álláspontunk szerint a kétoldalt ajtóval zárható, a telek belseje felé néző, zajvédő tujasávval védett, 40 cm széles kőfalakkal körbevett, zárt istállóépület, és annak a ténye, hogy a legközelebbi szomszéd nincs 60 méteren belül, zajvédelem szempontjából az Egyesület tevékenysége teljes mértékben megfelel az elvárhatóság legmagasabb fokának, így az ezzel kapcsolatos vádaskodás rosszhiszemű és alaptalan. Kértük, hogy ha a helyszíni szemle nem várt módon mást állapítana meg, úgy saját költségünkön megelőlegezve az igazságügyi szakértői névsorban lajstromozott zajszakértő kirendelését kérjük, aki mind az éjszakai, mind a nappali órákban végzett mérések alapján ad szakvéleményt.

Annak ellenére, hogy minden helyszíni szemlén megállapították, hogy csönd volt, így is kértük Polgármester Úrtól is és a Jegyzőtől is a mérés elrendelését. Válasz nem érkezett.

A kérelmező egyébként is nyilvánvalóan rosszhiszemű, mert azon túl, hogy a tényeket a fentiekben részletezettek szerint valótlan színben tünteti fel, és emellett Egyesületünket alaptalanul rágalmazza, a birtokvédelmi kérelmében is számos „ferdítést” fogalmazott meg. Egyrészt az aláírásgyűjtései között vannak duplikációk és érvénytelen aláírások, sőt aláírás nélkül, más személyek által nyomtatott betűvel írt nevek.  Másrészt rosszhiszeműségére utal, hogy beadványában „véletlenül” kihagyta a belterület szót, ahol a maximálisan tartható kutyaszámra hivatkozik, és „véletlenül” helytelenül tünteti fel a lovarda helyrajzi számát, lehagyva a 0-s számot az elejéről, ami annak külterületi jellegére utal.

A kérelmező által behivatkozott, Piliscsaba Önkormányzata által hozott 19/2010. (VI.1.) sz. ebtartási rendelet passzusa kizárólag a belterületi állattartásra vonatkozik. A lovarda külterületi ingatlanon terül el, a szabályozás szerint külterületi ingatlanon az állatok száma nem esik korlátozás alá.

A lekért tulajdoni lap tanúsága szerint a Kérelmező később vásárolta meg piliscsabai ingatlanát, amelyben élve most birtokvédelmet kér, minthogy az Egyesület odaköltözött volna.

A lovarda közel 20 éve működik ott, állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységét akkor kezdte meg, amikor a Garancsligeti Lakóparknak még a gondolata sem fogant meg, így nem tartjuk jogszerűnek az „utólagos reklamációt”.

Nyilvánvalóan annak idején, a telkek vásárlásakor értékcsökkentő tényezőkén jelent meg annak a ténye, hogy a közvetlen szomszédságban állattartótelep van (ahol akár 50 sertés, vagy üvöltő szamarak is lehetnének). Erre a későbbiekben harmadik személyekkel szemben hivatkozni jogszerűtlen.

A forgalom megnövekedésével és az „idegenek” közbiztonságot veszélyeztető létével kapcsolatosan előadtuk: A lovak tulajdonosai akár napi rendszerességgel kijárnak a lovardába, úgy gondoljuk, ez elidegeníthetetlen joguk. Belterületi óvodával vagy orvosi rendelővel kapcsolatosan sem merülhet fel az a kifogás, hogy fokozott a jövés-menés. Egyebekben pedig a lótartó vagy az önkéntes kutyasétáltató és adományozó emberek nem tartoznak az emberi faj legveszedelmesebb, vagyon- és közbiztonságot veszélyeztető egyedei közé, akik miatt a piliscsabai lakosságnak rettegnie kellene.

Egy átlagos lovardában sokszor 8-10 kutya él, kedvtelésből tartott, saját tulajdonú állatként. A közel 40.000 nm alapterületű ingatlan adottságai bőven lehetővé teszik akár a nagyszámú kutyatartást, de akár a kutyatenyésztést is.

Erre tekintettel tehát teljes mértékben indifferens, hogy az adott kutyák állatotthon gondozásában, vagy magántulajdonként élnek azonos körülmények között az ingatlan területén.

Közben 2017. március 28. napján járt kinn a telephelyen a hatósági állatorvos a 2017. február 14-én elindított nyilvántartásba vételi engedélyezés miatt. Jegyzőkönyvbe rögzítette, hogy mindent a legnagyobb rendben talált, azonban az engedély kiadását a folyó birtokvédelmi eljárás miatt felfüggeszti (időközben az engedélyt megkaptuk). Ezen a helyszíni szemlén megjelent önkormányzatos kolléga szóbeli javaslata alapján már aznap írtunk egy elektronikus levelet a jegyző úrnak, hogy kérjük, hogy teremtsen hivatali körülmények között lehetőséget a békéltető tárgyalásra a kérelmezővel. Erre a levélre válasz akkor, és azóta sem jött, csak annyi érkezett válaszként, hogy a birtokvédelmi ügy kapcsán 2017. április 6-ára rendeltek el helyszíni szemlét.

A helyszíni szemlén mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyv készült.

Ezen a helyszíni szemlén, miután rákérdeztünk, kaptunk egy nem hivatalos választ arra vonatkozóan, hogy a 03.28-ai békéltető kérésünkre miért nem érkezett válasz: a másik fél agressziója miatt fél a hivatal egy ilyen tárgyalásnak teret adni, mert félnek, hogy rendőrségi ügy lett volna belőle.

(Eközben érkezett egy fenyegető sms a tulajdonosok részére, miszerint hiába küzdünk, minden le van „zsírozva”, és pont ezért nincs se békéltető, se válasz egyik megkeresésünkre sem.)

Az információk terjedése miatt helyi és országos szimpatizánsok kezdték el támogatni Egyesületünket, aláírásgyűjtéssel, illetve olyan, a jegyzőnek címzett levelekkel, amelyben kiálltak az Egyesület mellett.

Ezen a ponton vált leginkább tisztává az a háttér információ, miszerint egy helyi érdekvédelmi szervezet elnöke (aki egyébként a helyi önkormányzatnak is testületi tagja, pénzügyi tanácsadója, a jegyző közeli ismerőse), és egy másik vezetője – bár hivatalos úton nem érintett az ügyben -, de mégis maximálisan informálva voltak az eljárás minden pontjáról, még a támogatók személyéről is. Az Egyesület helyben lakó támogatóit különböző formában fel is keresték, és megfenyegették őket, amiért az Egyesület mellé álltak. Ezen háttér információk felülvizsgálatát is kértük Jegyző úrtól, sajnos választ erre sem kapott jogi képviselőnk.

A fentiek miatt is nagyon fontosnak tartottuk, hogy a Polgármester Urat tájékoztassuk a hivatalában folyó ügymenetről és az eljárás jogtalan menetéről. 2017. április 12-én egy személyes találkozó keretein belül elmondtuk neki az addig történteket, illetve kértük intézkedését. Az ő javaslata az volt, hogy mindenképp egyeztessünk a Jegyző úrral is személyesen, sőt segíteni akart titkárnőjén keresztül időpont-egyeztetésre, visszahívást ígértek az időponttal kapcsolatosan, ami aztán sosem történt meg.

  1. április 12-én egy újabb levelet küldtünk a jegyző úrnak az üggyel kapcsolatosan, pótoltunk még pár dokumentumot, bizonyítékot, bár az ellenünk felhozott bizonyítékok betekintésére sosem kerülhetett sor. Bizonyítékaink elbírálásra nem kerültek.

 

  1. április 13-i dátummal a határozatot kiadták, melyet Egyesületünk 2017. április 21-én vett kézhez.

 

 

 

 

 

 

Leave a reply