A 2016 nyáron bekövetkezett vezetőváltozás miatt felmértük a lehetőségeket és a saját lehetőségeinket, de rá kellett jönnünk, hogy saját tulajdonú tanyaálmunk saját forrásból még jó hosszú ideig finanszírozhatatlan, az addig bérelt kennel sor pedig fenntarthatatlan. Azonban lépni szerettünk volna. Kilépni a megszokott 10 évig jól működő telephelyről nem volt egyszerű döntés. Ellenben az a minőségi változás, amit az új tanyaálmunk jelenthetett kutyáink számára megért minden belefektetett energiát és időt.

Megtaláltuk azt a helyet, ami igazán ideális körülményeket tud nyújtani kutyáink részére, megóvva őket az időjárás viszontagságaitól, és látogatóink, támogatóink számára is ideálisabb hely a velünk és kutyáinkkal töltött időhöz.

Jól megközelíthető külterület. Körbe van kerítve, hangszigetelt, vastag falú zárt istállóépület, zajvédő növényekkel körbevéve.

Az átalakítások megkezdése előtt felkerestük a helyi és a járási önkormányzatokat, az ÁNTSZ-t, hogy a szükséges bejelentési kötelezettségeinknek eleget tegyünk, és minden információt megkapjunk biztonságos működésünkhöz. Miután minden hatóság biztosított minket arról, hogy a terület minősítéséből adódóan és a meglévő dokumentumaink alapján működésünknek akadálya nincs, ezt követően vágtunk bele az átalakítási munkák megkezdésébe, és ahogyan a munkák haladtak fokozatosan költöztek be kutyáink. Sajnos ez a téli időjárás nem nekünk kedvezett, így a tervezettnél jóval hosszabbra nyúltak a határidők, melyek már akkor nagy nehézségeket okoztak.

A piliscsabai önkormányzat közterület felügyelete, a bejelentésünkkor külön felhívta rá a figyelmünket, hogy gyepmesteri feladatokat nem láthatunk el, kutyákat az utcáról nem gyűjthetünk be (mert emiatt már van konfliktusa egy másik helyi állatvédő szervezettel). Mi elmondtuk, hogy ilyen felhatalmazásunk nincs is, de kutyát az út szélén biztosan nem fogunk hagyni.
A járási hivatal pedig többszöri megkeresésünk után végül egy hatósági bizonyítványt állított ki az ingatlan általános mezőgazdasági építési övezet övezeti besorolásáról, azaz állattartás és állattenyésztés folytatható ilyen területen.

A kemény tél enyhülésével újra intenzívebben nekiláthattunk a fizikai munkáknak és az összes adminisztrációs feladat elvégzése után február 14-én elindítottuk az érdi járási hivatalnál is a bejelentési kérelmünket.

Miközben elkészült az istálló átalakítása és a kifutó lekerítése,  egyre többen kezdtek el új tanyánkra kijárni mind a szűkebb, mind a tágabb támogatói körből.

Egyesületünk Elnökének fülébe jutott, hogy a Garancstető Érdekvédelmi Egyesület egyik elnökségi tagjához állítólag több lakó panaszkodott menhelyünk odaköltözése miatt. Egyesületünk március 9-én telefonon meg is kereste az illetékes hölgyet.

Megjegyzés: eddig e-mailben két megkeresés érkezett, melyben lakók kerestek meg minket, az egyik teljesen komolytalan volt mind hangvételben, mind témájában, de ennek ellenére kedves választ kapott. A másik aztán a későbbi feljelentő által íródott, aki akkor még nagyon kedvesen, udvariasan kommunikált és Egyesületünk részéről is nagyon kedves, udvarias, minden kérdését megválaszoló invitáló választ kapott.

A hölgy a telefonban elmondta, hogy pár lakó sérelmezi ittlétünket, fél az idegenektől és hangosnak találja a kutyaugatást. Egyesületünk Elnöke kérdezte, hogy milyen kompromisszumot tudnánk találni, hogy békésen élhessünk egymás mellett. A hölgy elmondta, hogy az általuk egyik legjobb kompromisszumos ajánlat az lenne, ha elmennénk, a másik pedig, hogy tegyünk a kutyáinkra ugatás gátló elektromos nyakörvet. Így nem igazán jutottunk kompromisszumos megoldásra. Egyesületünk Elnöke próbálta meggyőzni a hölgyet, hogy az ingatlan egy állattartó ingatlan, és sokkal kevésbé zavaróak az általunk tartott kutyák, mintha például bakkecskéket, vagy disznókat tartanának (a hölgy véleménye szerint az jobb lenne).

Már akkor megfenyegették Egyesületünket, jelezve, hogy az “ügyünkön” két jogász is dolgozik, és eddig az ő egyesületük mindent elért, amit akart. Például „területeket is minősítettek már át …”, így akár a mi külterületünket is átminősíttethetik belterületté. Ezen felemelően barátságos hangulat ellenére is megígérte Egyesületünk Elnöke, hogy ha végre sikerül berendezkednünk szívesen vendégül látjuk egy nyílt nap keretén belül a lakópark lakóit, de kértünk egy kis türelmet, hiszen az ember a lakásavatójára is akkor hív vendégeket, ha már rend van a lakásában.

Ezt a kis időt ők végül nem várták meg, és a következő információnk már az volt, hogy március 22-én közmeghallgatást kezdeményeztek a jegyzőnél. Erre minket elfelejtettek meghívni, de végül ügyvédünk mégis képviselt minket ezen a meghallgatáson.

A helyszínen jogi képviselőnk próbált baráti beszélgetésbe elegyedni az Érdekvédelmi Egyesület részéről megjelent felekkel, de közeledését és kérdéseit támadással, agresszióval fogadták.

A jegyző által kijelölt illetékes önkormányzati kolléga türelmesen és megértően, de külön-külön, meghallgatta mindkét fél álláspontját. (Erről végül jegyzőkönyvet sosem láttunk, hiába kértük.)

Ennek ellenére a birtokvédelmi kérelem 2017. március 23. napján benyújtásra került.

 

Folytatása következik…..