Szöveg címe


Sintérbiznisz és a felelőtlen gazdák

Már elég régóta vagyok állatvédő ahhoz, hogy tudjam: ez nem most kezdődött. Elég régóta ahhoz, hogy tudjam: nem is most fog befejeződni, mert valakinek, valakiknek érdeke fűződik hozzá, hogy fenntartsák az állapotot, vagy csak kellően nemtörődömök ahhoz, hogy ne akarjanak változtatni.

Régen több volt a sintér, kevesebb a gyepmester - bár a szavak egymásnak szinonimái is lehetnének, mégis más a tartalom, hiszen míg a sintér pusztán pénzért és az állatok érdekeit szem előtt nem tartva, sőt adott esetben az ő kínhalálukat előidézve, az altatási döntések mámorában megfürödve szedi be az utcán lévő jószágokat, majd zsarolja a gazdát és fenyegeti az állatvédőket, hiszen van mit takargatnia, addig a gyepmester a hatósági feladatot ellátó módon biztosítja az állatok karanténját, tájékoztat, az eredeti gazdát, majd az új befogadót keresi, s nem igyekszik a két hét megfigyelési idő után azonnal felszabadítani a helyet, megoldásokat keres, kapcsolatot tart. Ez a különbség. Szerencsére mostanra egyre több a gyepmester, s ez összességében mind az állatoknak, mind az állatvédő szervezeteknek jó.


Továbbra sem lehet azonban minden kutyát megmenteni, mert nagyon sokan vannak, sokkal többen, mint amennyit valaha is el lehetne helyezni. S ezeket a kutyákat nem a gyepmesterek, de mégcsak nem is a sintérek termelik...


Addig, amíg alomszámra jönnek világra feleslegesen kiskutyák, akiket aztán a legelemibb ellátásban sem részesít a gondatlan gazda, s ezért mégcsak számonkérni sem lehet, addig, amíg kutyák lógnak egy méteres láncon víz és élelem, elemi védelem nélkül sok ház udvarán, addig, amíg bár már évek óta kötelező az egyedi azonosító chip, de a kutyák több, mint felének egészen biztos, hogy nincs, s az önkormányzati kötelezettségként megjelent ebösszeírás is csak a lelkiismeretes bejelentőket fogja terhelni és büntetni, de nem fogja végigjárni a szegénysorokat éppúgy, mint a gazdagok kertjeiben hátrazárt, koszos és oltatlan egykori divatkutyákat sem fogja felfedezni senki. 


Bár sokat fejlődött az ország, de az általános kutyatartási / állattartási kultúra nem. S ez az egyik fő oka, hogy a sintérek is fennmaradnak, hiszen kit érdekel néhány kutya, s néhány százezer kínokra elfolyó önkormányzati forint, hiszen a feladat megoldva, kipipálva. 


Talán majd eljön az idő, ahol a döntéshozók, felettes szervek is látják a különbséget, s csak azt engedik, hogy a gyepmesterek maradhassanak talpon, a sintérek ne. Ezzel sem jön el az az idő, amikor nem lesz altatás - addig, amíg évente több ezer kutya várna megoldásra, addig nem lesz olyan, hogy altatás nélkül menedzselhető az egész ország összes telepe, ez egészen biztos, s naivitás is lenne azt mondani, azt hinni, hogy lehetséges, bármennyire fáj is minden egyes kioltott élet - de legalább minden kutyának esélye lesz arra, hogy 


1. rátaláljon az eredeti gazdája, 

2. eredeti gazda hiányában valaki más örökbefogadhassa, vagy

3. valamely állatvédő szervezet gondozásába kerüljön.


Mert lesznek hírek, információk, fotók, netán egy országos kereshető adatbázis a gyepmesteri telepek kutyáiról, napi nyitvatartás, megfizethető díjak és készséges munkatársak, élő elérhetőség. Nem lesz viszont arrogancia,  heti egyszeri kiadás lehetetlen időpontban, több tízezer forintra rúgó kiváltási díj, ami a sintér zsebét tömi, s a segíteni akarót riasztja el vagy viszi adósságba, s nem lesz kegyetlenkedés, elsíbolt, fű alatt a kocsmában elpasszolt fajkutya sem, mint ahogy leolvasatlan chipek sem...


Ez pedig rajtunk is múlik. Mert lehet a gyepmestereket bántani sintértársaik miatt, de biztosan jogtalanul tesszük: a hiba a gépezet elején van, a közepén található rendszerbeli rohadás már sok tekintetben csak következmény, nem maga az ok.


2015. legyen a chipezés és az ivartalanítás éve. Legyen az az év, amikor tényleg megbüntetik azt a gazdát, aki mellett éhenhal vagy ellátatlan betegségben szenved az állata, s a hatósági állatorvosok is merjenek véleményt mondani, ne csak a fejüket csóválják, hogy hát ugyan a kutya egy kicsit sovány, de azért... Nincs de azért! Mert amíg az van, addig ezer meg ezer kutya hal meg, s addig egy kutya életkilátásait nagyban befolyásolja, hogy egy utcai kóborlás eredőjeként hová kerül be: a jó gyepmesteri telepre vagy a titkos és bűnös sintértelepre.


Van különbség. 




Németh Réka

vezetőségi tag

tacskó és esélytelen keverékek csoportja

Vissza...

Bankszámlaszámunk:

10404089-49575251-57561000
(K&H Bank)

Adószámunk:

18258473-1-43

HÍREK

Vásárolj bilétát és támogasd vele a Futrinkát!