• Scott

    4 éves, kan

    Rövidszőrű tacskó


    Tovább...
  • Szende

    2 éves, kan

    Magyar vizsla keverék


    Tovább...
  • Palota Peti

    2 éves, kan

    Keverék


    Tovább...
  • Törköly

    3 éves, kan

    Rövidszőrű tacskó


    Tovább...
  • Füli Gergő

    2 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Tió

    2 éves, kan

    Tacskó keverék


    Tovább...
  • Donika

    11 hónapos, szuka

    Magyar vizsla keverék


    Tovább...
  • Segundo

    14 hónapos, kan

    Német dog keverék


    Tovább...
  • Sármos

    4 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Csöpp Csilla

    2 éves, szuka

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Apóka

    8 éves, kan

    Hosszúszőrű tacskó


    Tovább...
  • Rezes

    9 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Brigi

    7 éves, szuka

    Magyar vizsla keverék


    Tovább...
  • Korom Bese

    8 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Cathy

    9 éves, kan

    Rövidszőrű tacskó


    Tovább...
  • Mancika néni

    14 éves, szuka

    Tacskó keverék


    Tovább...
  • Rami

    5 éves, kan

    Rövidszőrű tacskó


    Tovább...
  • Bodza Bori

    5 éves, szuka

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Ügyes

    6 éves, szuka

    keverék


    Tovább...
  • Kapor

    2 éves, kan

    Rövidszőrű tacskó


    Tovább...
  • Félős Fanna

    2 éves, szuka

    Keverék


    Tovább...
  • Kertesi Gizi

    9 éves, szuka

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Delia

    11 hónapos, szuka

    Magyar vizsla keverék


    Tovább...
  • Habókos apó

    8 éves, kan

    Magyar vizsla keverék


    Tovább...
  • Luiser

    14 hónapos, szuka

    Magyar vizsla keverék


    Tovább...
  • Sánta Pajtás

    3 éves, kan

    Magyar vizsla keverék


    Tovább...
  • Kardos

    2 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Bütyök Berci

    9 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Davis

    6 éves, kan

    Német dog


    Tovább...
  • Csócsó

    9 éves, szuka

    Tacskó keverék


    Tovább...
  • Sherlock

    3 éves, kan

    Német dog


    Tovább...
  • Mákgubó

    6 éves, szuka

    Keverék


    Tovább...
  • Tony Montana

    9 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Esthajnal Csillag

    11 éves, szuka

    Szálkásszőrű tacskó


    Tovább...
  • Ábel

    3 éves, kan

    Rövidszőrú német vizsla keverék


    Tovább...
  • Lali

    2 éves, kan

    Tacskó keverék


    Tovább...
  • Bendi

    8 éves, kan

    Magyar vizsla keverék


    Tovább...
  • Békás Bubu

    12 éves, szuka

    mopsz-palota pincsi keverék


    Tovább...
  • Hókuszpók

    13 éves, kan

    Vizsla keverék


    Tovább...
  • Kis Carlos

    8 hónapos, kan

    Szálkás szőrű tacskó keverék


    Tovább...
  • Puffer

    11 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Violin

    12 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Locsifecsi Márk

    3 éves, kan

    Keverék


    Tovább...
  • Linzer

    2 éves, kan

    Szálkásszőrű tacskó


    Tovább...
  • Dudva Dani

    3 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Titán

    4 éves, kan

    Tacskó keverék


    Tovább...
  • Marosi Dana

    6 éves, szuka

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
  • Norman

    2 éves, kan

    Rövidszőrű tacskó


    Tovább...
  • Tejföl

    1 éves, szuka

    Tacskó keverék


    Tovább...
  • Whisky

    2 éves, kan

    Rövid szőrű magyar vizsla


    Tovább...
Szöveg címe


A hetedik év

Hét hivatalos év van a Futrinka Egyesület háta mögött. Hét eseménydús esztendő. Hét olyan év, amelyben sok-sok kutyát mentettünk, sok emberrel ismerkedtünk meg, sokat izgultunk, örültünk, veszekedtünk, változtattunk és változtunk... Az évforduló mindig egy kicsit visszatekintés is. Az ember nem felejtheti el, hogy honnan indult, miből nőtt ki ez az egész, milyen elvek mentén, milyen célok megvalósítását tűzve ki.

Maroknyian voltunk, akik hittek abban, hogy lehetséges. Az alakuláskor nem volt adó 1%-os lehetőségünk, nem volt Facebook, nem voltak támogatóink, csak egy másik online fórum - netboard.hu -, ahol egyeztetni lehetett, s kicsit talán bevonni a külvilágot is. És persze a tenniakarás. Havonta dobtuk össze a mentések fedezetét, egy-egy maroknyi kutyát igyekeztünk megfelelően ellátni, gazdához adni, majd megszervezni az újabb mentést - jellemzően az Illatos útról vagy gyepmesteri telepekről. A kutyapanzióban elhelyezett kutyákhoz hetente jártunk sétáltatni, s igazi csapattá kovácsolódtunk, sok mindent megtanultunk nem csak a kutyákról, az állatvédelemről, hanem egymásról és saját magunkról is.

Aztán ahogy változtak a lehetőségek, ahogy sikerült kicsivel több támogatót bevonnunk, ahogy megindultak a külföldi együttműködéses kapcsolataink, több kutya kerülhetett a gondozásunkba, megindulhattak a fajtamentések, s így megindult az a folyamat is, amely a mai napig tart: vannak a futrinkások és vannak azok, akik csak egy-egy tevékenységi csoport elkötelezett támogatói, segítői. S jó is ez így mindaddig, amíg a mindenkori vezetők futrinkások tudnak maradni még akkor is, ha amúgy a saját területüket kell megszervezniük, koordinálniuk.

Az Egyesület több vezetőváltáson van túl, s talán az sem titok: nem olyan lélekemelő egy ilyen jellegű szervezetet vezetni, főleg nem család, munka mellett, mert a sok adminisztrációs kötelezettség mellett a szakmai felügyeletet is el kell látni, s ha olyan téma kerül napirendre, döntéseket kell tudni hozni úgy, hogy gyakorlatilag 24 órás rendelkezésre állást kell tudni összegyesületi szinten produkálni. Ezt persze sokan félreértik, s úgy gondolják, hogy mindenki azonnal el kell, hogy tudjon minket érni, de mi a 24 órás rendelkezésre állással elsődlegesen a már gondozásunkban lévő állatok felé tartozunk, ha velük van bármi, akkor nincs olyan, hogy nem érünk rá, meg kell oldani bármi áron. Az állatvédelem nem kézimunka, amit félre lehet tenni, ha az embernek épp nincs hozzá kedve, még csak nem egy szorosan vett baráti társaság, ahol egymást is feltétel nélkül szeretniük kell az embereknek, de a célnak azonosnak kell lenni, s ezt a Futrinka Egyesület az elmúlt hét évben meg tudta tartani.

Sok tagunk vált ki, sokan eltávolodtak, sokan mellettünk maradtak, csak az életük vett más irányt, de nagyon sok új támogatóval, taggal bővültünk, s a csapat összetétele is folyamatosan változik. Alig páran vagyunk már az alapítók közül, s ez így is van rendjén.

 

Kutyákat mentünk, s néha egy-egy macskát is, a rászorulókat, az esélyteleneket, a magyar vizslákat, a német dogokat és a tacskókat. A kutyáinkat veszettség és kombinált oltással is ellátjuk, chipeztetjük, parazitamentesítjük, ivartalanítjuk, ha szükséges, minden egyéb beavatkozást is biztosítunk. Az örökbeadás ellenőrzéses rendszerben történik, hozzánk nem lehet csak úgy beesni, hogy "vinnénk egy kutyát". Mi nem szabadulni akarunk a védenceinktől, hanem legalább olyan jó helyet találni számukra, mint amilyet mi tudunk biztosítani, de inkább annál sokkal jobbat. Ebből fakadóan csak kinti tartásra nem adunk örökbe kutyát, illetve minden kutyánkra élete végéig szóló garanciát vállalunk: ha valami miatt nem maradhat az örökbefogadó családnál, hozzánk visszajöhet, s gondoskodunk az elhelyezéséről. Nem ismerjük a helyhiány kifejezést abból a szempontból, hogy egy-egy új megmentésre váró eb feljogosítana minket, hogy a régi kutyákat elaltassuk. Nincs régi kutya, nincs altatás. A beteg, sérült kutyák esetében is hiszünk a csodában, amíg 1% feletti az esélye annak, hogy a dolgok jóra fordulhatnak, stabilizálódhat egy állat állapota, nem hozunk visszavonhatatlan döntést, de amikor eljön az idő: tudunk elengedni is, mégha bele is halunk minden egyes döntésbe, akkor is.

Az alap csoportosok közül van olyan, aki majdnem az alakulásunk kezdete óta velünk van. Zoé akkor érkezett, amikor kibéreltünk tíz kennelt a tárnoki kutyapanzióban. Mostanra 24 kennelt bérelünk, van saját tárolóházunk, a kennelekben németországi partnereinknek köszönhetően szuper kutyaházak, s a kutyák ellátását egy teljes munkaidős és kettő részmunkaidős alkalmazottunk mellett önkéntesek biztosítják, illetve ideiglenes befogadókkal is rendelkezünk, akik hatalmas segítséget nyújtanak a kutyák megismerésében, gondozásában és rehabilitációjában is. Sajnos az esélytelen keverékek mellett viszonylag kevés az átmeneti gondozócsalád, pedig nagyon nagy szükség lenne rájuk, így védenceink többsége amióta "Tárnok" létezik, ott él, ott látogatható, sétáltatható.

Kutyáinkat igyekszünk nem csak belföldön, hanem külföldön is hirdetni, több szervezeten keresztül kapunk hirdetési segítséget, s esetileg egy-egy kutyánk más országban talál gazdát. Fontos, hogy külföldre nem adunk közvetlenül örökbe, minden esetben szigorú ellenőrzésen esnek át az ottani jelentkezők is. 

Az alap csoport persze folyamatosan kínlódik, s ezt leginkább a pénzügyi területre kell érteni. Arányaiban nagyon sok kutyát gondozunk nagyon hosszú ideig, ami költséges, ráadásul sok az idős, beteg, problémás kutya, ami szintén nem a költséghatékonyság irányába mozdítja el a mentéseket. Tekintettel arra, hogy az örökbefogadóktól nem kérünk kötelező adományt, bevételeink az adó 1% esélytelenekre eső része mellett külföldi partnereink eseti támogatásából, illetve az adományozók, tagok befizetéseiből állnak, de sajnos ez az a csoport, ahol a költségek rendre meghaladják a bevételeket, tehát pont annyira életképtelen és esélytelen, mint azok a kutyák, akiket menteni igyekszik. Egyelőre az adó 1%-ból a csoportra eső összeg mindig nulla közelivé varázsolta a záróösszeget, de általában már az év elején kifut a kis plusz, s onnantól megint indul a hajsza a forintokért. Nagyon nehéz, embert próbáló feladat ez... Voltunk már a feladás határán, amikor lehúztuk a rolót, de a régi kutyáink miatt bezárni sem lehet, őértük felelünk. Így küzdünk tovább, hogy látszódjon, hogy miben és miért vagyunk mások, hogy az emberek minket akarjanak támogatni, tőlünk akarjanak örökbefogadni. Csak így lehet elérni, hogy majd a tizedik évfordulót is úgy ünnepelhesse a Futrinka Egyesület, hogy annak méltó részét képezik a keverékek, a feketék, a félősek, a... Szóval mi, mindannyian.

A magyar vizsla fajtamentés egy Illatos útra bekerült, Ropi nevű, idős magyar vizslával kezdődött, amelynek egy németországi magyar vizsla fajtamentő szervezet kért segítséget. Ez a kapcsolatfelvétel lett az alapja a mai napig fennálló partnerségnek a Vizsla-in-Not szervezettel, akik akkor és azóta is több kutyánk mentési költségeihez járultak hozzá, illetve segítettek számukra a megfelelő családot felkutatni. Kezdetben a rendkívül szűk lehetőségeink mellett nem tekintettük magunka fajtamentőknek, esetileg segítettünk egy-egy vizslán, de aztán ahogy a vizslák, úgy a vizslaszerető emberek is megjelentek a csapatunkban, így a tér kitágult, s egyre több helyről futottak be hozzánk a segélykérések. Nem lehetett mit tenni: fel kellett vállalni, hogy ezeknek a csodálatos vadászkutyáknak is segítség kell. Néha a magyar vizslák mellé bekerül egy-egy német vizsla is a csoportba, illetve igyekszünk esetileg típusos keverékek számára is segítő kezet nyújtani.

A Vizsla-in-Not szervezeten kívül egy másik németországi partnerszervezetünk is segít - ugyan nem csak vizslák esetében, hiszen ők általánosságban vadászkutyák mentésével foglalkoznak - a gondozásunkban lévő kutyák gazdához adásában, illetve ők azok, akik rendszeresen támogatnak minket egyéb módokon is: kaptunk tőlük a tárnoki kennelsorunkra szigetelt kutyaházakat, rendszeresen kapunk élelem- és parazitaellenes szerekből álló adományokat, a kutyák alá való textíliákat.

Természetesen nem csak külföld felé van irány, ahogy azt sokan, a valóságról mit sem tudó kritikusaink megfogalmazzák. Magyarországon is sok vizslát adunk örökbe, ellenőrzötten, ivartalanítva, parazitamentesítve úgy, hogy csak kinti tartásra tőlünk nem fogadhat örökbe senki kutyát, illetve a leendő gazdinak biztosítania kell a kutya számára a megfelelő körülményeket. Csak azért, mert valaki nagyon szeretne egy vizslát, nem biztos, hogy szerintünk is ő lehet a tökéletes gazda egy védencünk számára. Akárkinek tényleg nem adunk kutyát, de a valaha megmentett kutyáinkért örök, a kutya egész életére kiterjedő garanciát vállalunk.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a magyar vizsláink egy része ideiglenes befogadónál élhet, ez tényleg nem csak a panziós költségeinket csökkenti, hanem az adott kutya számára megsokszorozza az esélyt arra, hogy a tényleg hozzá illő családot találhassuk meg számára miközben ő maga is tanul, hozzászokik a családban éléshez, a város zajához, az utazáshoz. Sajnos azonban mindig lesznek olyan gyorsasággal megoldandó ügyek, olyan problémás vagy más miatt kevésbé vonzó kutyák, akik számára nem jut átmeneti befogadó család, ők vagy a tárnoki kennelsorunkon vagy más panziókban kapnak elhelyezést úgy, hogy a megfelelő napi foglalkozás számukra is biztosított legyen.

A magyar vizsla fajtamentés a Futrinka Egyesület egyetlen olyan tevékenységi csoportja, ahol a csoport vezetői rendszeresen változtak, s így a mentési elképzelések, lehetőségek is. Nem mondjuk, hogy feszültségmentes volt az elmúlt hét év, de azt igen, hogy emelt fővel tekinthetünk vissza, hiszen amellett, hogy a csapat által összességében mentett kutyák többezerre tehető ebben a rövid időszakban is, magyar vizslából és esetenként típusos keverékeiből is közel ezer egyed volt már a gondozásunkban, s került szerető, új otthonba. Tartunk tőle azonban, hogy amíg ilyen mértékű lesz az "ingyen kölyökkutya" gyártás, s amíg az emberek nem minden körülményt figyelembe véve vesznek magukhoz kutyát, nem kell a szögre akasztanunk a mentőpórázakat, nyakörveket, mindig lesz bajban lévő magyar vizsla, akiért indulni kell...

A tacskó fajtamentés története személyes indíttatású, nem volt mögötte külföldi "igény", nem volt mögötte nagy támogató bázis, csak egy alapító tag, aki tacskók mellett nőtt fel, mert a szülei úgy gondolták, hogy egy ilyen okos, de mégis önálló kutya lesz az, aki mellett a gyerekek felelősségtudatod tanulhatnak, s önzetlen szeretetet kaphatnak és adhatnak. Azóta azt szoktam mondani, hogy "aki egyszer tacskós lesz, az is marad", mert tényleg úgy érzem, hogy akármi történik az életemben, mindig csodálattal fogok tekinteni ezekre a kicsi testbe zárt karakán kutyákra, akiket rajongással szeretek. 

A tacskó fajtamentést a kezdetek óta van szerencsém vezetni, de nagyjából most jutottam el odáig, hogy szeretném átadni másnak, aki egy kicsit máshogy, másként látja a dolgokat, s friss lendülettel tudja intézni a körülöttük lévő ügyeket maximális felelősségvállalás mellett. Nem a hetedik év válsága miatt, hanem mert ez így van rendjén: nem lehet "egy emberes" a mentés, kellenek a változások. Így viszont kicsit más a visszatekintést is megírni, hiszen érzékenyebben érint - érthetően.

Általában az emberek hajlamosak azt hinni, hogy amelyik kutya kicsi és téglalapba írható, tehát hosszabb a gerince, az tacskó. Nem nagyon létezhet olyan kutyafajta, amelyről vegyesebb kép élne az emberekben, mint a tacskó(k). A rövid szőrű tacskókat még úgy, ahogy ismerik, felismerik az emberek, bár ezen a vonalon van a legtöbb típusos és kevésbé típusos keverék számára is segítségkérés. A szálkás szőrű tacskókkal kapcsolatban az utóbbi években történt pozitív elmozdulás, egyre többen ismerik és szeretik őket is, de a hosszú szőrű változat társadalom általi felismertsége még várat magára. Igyekszünk a magunk módján mi is hozzájárulni a három szőrváltozat népszerűsítéséhez, hiszen a mi munkánkat is megkönnyíteni, ha egyre többen tudják, hogy nem minden tacskó, ami kicsi, s nem minden keverék, aminek nem rövid szőre, de tacskós teste van. 

Védenceink meghatározó része gyepmesteri telepekről vagy szegényebb menhelyekről, más állatvédő szervezetektől kerül hozzánk, de sok a gazda által leadott kutya is. A leadás okai változatosak, vannak nálunk nyugdíjazott tenyészkutyáktól költözés vagy gyermek érkezése miatt kitett tacskók csakúgy, mint a jellemzően emberi megerősítéssel vagy nem megfelelő nevelés hatására előállt viselkedési problémák miatt ijesztővé vált kutyák, akik kiszámíthatatlanok vagy harapnak vagy rettentően félnek. Mindenféle kutyával találkozunk, a tökéletes idegrendszerűtől a megviselt, megkínzott, balesetes egyedekig. 

A tacskók között sajnos arányaiban is sok a gerincproblémával küzdő, rájuk külön odafigyelünk, évente 2-3 gerincműtétes tacskónk is akad. Ezekben az esetekben a diagnosztikai célú MR-vizsgálat, a műtét, a rehabilitáció költségei akár többszázezer forintra is rúghatnak, nem beszélve arról, hogy amennyiben a beavatkozás sem hozza meg a várt sikert, mennyire nehéz új otthont találni a mozgásában (és egyéb dolgaiban is) akadályozott kutyának. Jelenleg kettő kerekesszékes volt védencünk él gazdánál, mindketten Magyarországon: Peti és Eszkuláp. De ebből is látható, hogy nem adjuk fel soha.

A másik tipikusnak tekinthető betegség, amely sajnos összefüggésben van az idegrendszer általános állapotával is a demodex, amely iszonyatos állapotokat képes előidézni a kutya egész testének "rohadását" okozva. Ilyen kutyánk is volt jópár, s szerencsére elmondhatjuk, hogy mindig sikerült felülkerekednünk a kórképen, még akkor is, ha a helyzet már kritikusnak tűnt. Sajnos az atkakezelés költsége sem alacsony, ráadásul ezekben az esetekben fokozottan nagy teher hárul az ideiglenes befogadókra is, hiszen fürdetni kell, rendszeresek az oltások, a kritikusabb esetekben akár napi szintűek.

A viselkedési problémák nem jelentenek nálunk altatási kockázatot: ha egy kutya a gondozásunkba kerül, megkíséreljük a rehabilitációját. A tacskóknak nagy szerencséje, hogy bár a problémás egyedeik veszélyesek lehetnek, de mivel méretükből fakadóan nem képesek életveszélyes sérülés okozására, így a megfelelő biztonsági szabályok mellett mindannyian tarthatók. Nagyobb testű kutyáknál már nem ez lenne a helyzet, ezt mi is tudjuk.

Büszkék vagyunk arra, hogy a kutyáink meghatározó része ideiglenes befogadónál várhatja a végleges gazdi megérkezését, de akik számára nem jut ilyen elhelyezés, ők is biztonságban várakozhatnak vagy a tárnoki kennelsorunkon vagy más panziós helyeken, amíg a megfelelő új család jelentkezik. Folyamatos együttműködő partnerszervezete a tacskóknak külföldön nincs, de több németországi és osztrák partnerünk segít a hirdetésben, illetve rajtuk keresztül védenceink egy kis hányada külföldön talál gazdát.

Szeretnénk, ha valamikor a közeli, de legalább középtávú jövőben megvalósulhatna az az álmunk, amely egy tanyáról szól, de addig is örömmel fogadunk bárkit támogatóink, segítőink körében, hiszen fuvarozókra, ideiglenes befogadókra, tárnoki sétáltatókra, hirdetőkre mindig szükség van.

Boldog születésnapot, Futrinka Egyesület, boldog születésnapot mindenkinek, aki az évek során alapítóként, tagként, támogatóként, önkéntesként, bármilyen módon segítőként, örökbefogadóként, ideiglenes befogadóként vagy csak titkos szurkolóként részt vett állatvédő tevékenységünkben. Mindannyian fontosak voltatok, fontosak vagytok!

 

Köszönjük!

Vissza...

Bankszámlaszámunk:

10404089-49575251-57561000
(K&H Bank)

Adószámunk:

18258473-1-43

HÍREK

Vásárolj bilétát és támogasd vele a Futrinkát!